Na, mára átolvastam azt a remek kiadványt, amelyet polgármesterünk szellemi vezetésével készítettek el a helyi adófizetők pénzéből. De van jóhír is: találtam rajta egy bónuszt, mert a hátoldalon Sztupák Péter alpolgármester fotója köszön vissza. És ő is különféle fejtegetésekbe keveredik... inkább bele, mint ki belőle.

Akkor most nézzük részletesen: a címoldalon Szitka Péter portré (választhattak volna jobb fotót, a félmosoly nem tűnik túl őszintének és az egész beállításban van valami zavaró...). Mellette egy szöveg, amiben sok szép általánosság sorakozik az elmúlt időszak várospolitikájával kapcsolatban. Csak szemelvények: "Hiszem, hogy döntéseink bátrak és helyesek." - erről a vak ló esete jut eszembe (nem vak, csak vakmerő...). "...köszönöm az emberek megértő támogatását, az MSZP-nek, a szocialista frakciónak és két alpolgármesteremnek, Karikásné Anikónak és Sztupák Péternek, hogy szaktudásukkal, lelkesedésükkel a város érdekében dolgoznak."

Az első oldal elolvasása után azért felötlik bennem pár dolog: ha attól eltekintünk, hogy az álmoskönyvek szerint nem jó egy kiadvány címoldalán sajtóhibát hagyni ("az emberek megértő támogatást" - megértő támogatását - helyett), akkor is csak az jut eszembe: a Miskolcról és Budapestről verbuvált PR csapatnak csak ennyire futotta? Azt ma már a legegyszerűbb OKJ-s marketing tanfolyamon is tanítják, hogy törekedni kell a lehető legszemélyesebb hangnemre az ilyen jellegű üzenetekben. Ez valahogy elég személytelenre sikeredett. Csak azért emlegetem fel, mert a helyi értelmiség egy részének csípi a szemét jóideje az, hogy ezekre a feladatokra (de pl. a városi tv megreformálására vagy a helyi közterületi reklámok kezelésére, értékesítésére is) Budapestről kell kétes szakértelmű "szakértőket" idehozni, ahelyett, hogy a helyben meglévő szakértelmet próbálnák a közös ügyek szolgálatába állítani... (rossz nyelvek szerint pl. Settenkedő és csapata havi 2.000.000 + áfát visz el áldásos tevékenysége jutalmaként...) Szóval velem együtt sokan a helyi értelmiség arculcsapásaként értékelik ezeket az akciókat.

Lapozzunk! A 2. oldalon olvashatjuk, hogy "A 2006-2010-es választási ciklust a polgármesteri hivatal átvilágításával és átszervezésével kezdtük." A beszámolóból kiderül, hogy 24 dolgozótól váltak meg ennek során. Ez szép (és némi anyagi jellegű hatása van is), csak hát a mezei városlakó mégsem érzi azt, hogy a hivatal dolgozói "megfordultak volna a lovon". A mai napig döcögnek a hivatalos ügyek, az emberek Szendrőbe meg Sajószentpéterre járnak okmányirodába. Erről nekem is van személyes tapasztalatom: tavaly személyi igazolvány csináltattam. Kb. 2 hétre előre lehetett interneten időpontot foglalni. Az adott napon kicsit korábban érkeztem és elkezdtem tanulmányozni az ügyféltérben található monitort, amin az aktuális hívószámokon kívül még egy információt láthattam: személyi igazolvány - a mai napon eddig 8 ügyfél (ezt a teljesítményt délelőtt 8-12 óra között sikerült a két ügyintézőnek kipréselnie magából...). Szintén az ügyfélbarátság netovábbja, hogy az ember beküzdi magát az ügyintéző színe elé, aztán kezébe nyomnak egy csekket és átsétáltatják vele a postára... Tehát: kedves Péter, van még mit tenni!

Ugyanitt esik említés az általános iskolák összevonásáról. Iskolapéldája a "mit-hogyan-ne-tegyünk" esetének. Az tény, hogy sokkal több volt az általános iskolai férőhely, mint szükséges lenne. Az is tény, hogy ezt én, mint a közügyek iránt érdeklődő is csak alapos utánjárás után tudtam számokkal is igazolni magamnak. Így teljesen nyilvánvaló, hogy az "utca emberének" ettől csak kevesebb információja volt erről. Az átlag szülő/pedagógus ebből csak annyit hallott meg, hogy az ő kis állóvizébe valaki kavicsokat akar dobálni. Ezért talán nem is meglepő az az ellenséges indulat, amit az információhiány és a partnerként való kezelés hiánya váltott ki az érintettekből. Az már csak tetézte a dolgot, hogy pl. a Kazinczy-Kertvárosi iskola fórumára polgármester úr — a jelenlévők elmondása szerint — kb. 1 órás késéssel érkezett meg. Mutatja egyébként az intézkedések kapkodó jellegét az is, hogy a "bezárt" épületek némelyikében néhány tanteremben, máshol a tornateremben a mai napig is tanítás folyik... Az meg egyenesen megmosolyogtató volt, hogy tanév kezdéskor milyen görcsös igyekezettel kommunikálták mindenfelé: a tanév rendben megkezdődött.

A rendben megkezdésről: az nem biztos, hogy jó ha a pedagógus csak augusztus végén tudja meg, egyáltalán milyen tantárgyakat fog tanítani? Az sem jó, ha az informatikát töltelék tantárggyá züllesztjük és testnevelőkkel taníttatjuk (ez nem a testnevelők lenézése, csak hát a polihisztorok kora már rég lejárt...). Az sem jó, ha a kényszerű létszámcsökkentés pillanatát nem a pedagógus pályára rég alkalmatlanok eltávolítására használjuk fel... Szóval lett volna még mit csiszolni ezen az ügyön. Arról nem is beszélve, hogy a felszabaduló épületek sorsára is kíváncsi leszek...

Nos, mára ennyit. Holnap jelentkezem, hiszen még a kiadvány felénél sem tartunk...