Forr a levegő a Ságvári Gimnázium sorsa körül. A városi önkormányzat képtelen finanszírozni, tehát valaminek történnie kellett.

Ez önmagában is érdekes, de amiért engem is foglalkoztat a téma: olyan - általam értelmezhetetlen - indulatok, csúsztatások, félinformációk jelentek meg az iskola fenntartó váltása körül, ami számomra megdöbbentő.

(Persze megérne egy külön misét, hogy Szitka polgármesterék - akik az önkormányzati kampányban az egyetlen kompetens, hozzáértő erőként tüntették fel magukat - ötletei a város anyagi gondjait illetően kimerülnek az építményadó emelésében, és az intézmény hálózat további csökkentésében...)

Az tehát nem kérdés, hogy a városi fenntartás a jövőben nem működik. Maradt a megyei, vagy az egyházi fenntartás.

Amit olvasó emberként a történetből össze lehet rakni: a megyei fenntartás járhatatlan út. Gondoljunk csak arra, hogy a megyei fenntartású középiskoláktól most vontak el súlyos pénzeket, ami mellé persze jártak jó tanácsok is; nevezetesen az, hogy cseréljék le a drága, nyugdíjba vonultatható munkaerőt olcsóbbra, és a helyettesítéseknél se a szakszerűség, hanem az olcsóság legyen a fő szempont. (Kérdezze meg megyei fenntartású intézményben dolgozó szomszédját, ismerősét a helyzetről, bizonyára sok szépet fog hallani...)

A másik lehetőség az egyház. Ismerős, értelmesebb ságváris szülők elmondták, hogy eleinte ódzkodtak az egyházi működtetéstől, tartva az erősödő világnézeti befolyástól. Aztán amikor a részletek elkezdtek napvilágra kerülni, egyre inkább tudomásul vették, hogy valójában ez az egyetlen reális alternatíva. (Csak megjegyzem, hogy üdítő színfoltnak számít városunkban az a folyamatos kommunikáció - szülői tájékoztatók, naprakész információk az iskola honlapján - ami az eseményeket kísérte az iskola részéről...)

De nem lennénk igazi magyarok, ha nem jelentek volna meg az indulatok. Ki vallási meggyőződésből (szép meggyőződés az, ami a másik vallás lenézésén alapul), ki hiúságból (milyen ciki, hogy a gyerekem a "Don Bosco" Gimnáziumba jár), ki pedig a csordaszellemnek engedelmeskedve gerjeszti az indulatokat, és próbálja rávenni szülőtársait, hogy írassák át gyereküket másik iskolába...

Szerintem ez nem megoldás. Először is, el kellene olvasni az iskola honlapján megtalálható tájékoztatót (és persze megérteni).

Aztán elgondolkodni azon, hogy mondjuk a jövő tanévet meghagyni egy kísérleti időszaknak. Ezalatt - ha valósak voltak az aggodalmak - elkezdődnek, és láthatóvá válnak azon változások, amelyektől félnek egyesek. Mivel egy iskola elég nagy "rendszer", így nagy a tehetetlensége, azaz egy év alatt nemigen tud "kifordulni" magából. Így, ha a következő évben érzékelhetővé válnak bizonyos, nem szimpatikus tendenciák, akkor még mindig időben lehet rá reagálni. Ha pedig alaptalannak bizonyulnak a félelmek, nem tették ki a gyereküket egy felesleges iskolaváltásnak...

Tessék ezen gondolkodni!